BENEDEK András (MTA Bölcsészettudományi Kutató Központ): Dienes Zoltán Pál "alapelveinek" eredete és pszicho-logikai háttere

Nyomtatás

 

 

 

Dienes Zoltán Pál "alapelveinek" eredete és pszicho-logikai háttere

BENEDEK András, MTA Bölcsészettudományi Kutató Központ

 

Dienes Zoltán Pál kibővítette Piaget matematikai absztrakció elméletét és definíciót adott az absztrakt gondolkodás operacionális szintjére. A Some Thoughts on the Dynamics of Learning Mathematics című, 1995 Karácsonyára elkészült egyik legutolsó művében példákon keresztül összegezte saját absztrakció elméletét. Példái fényében elemezve széles körben ismert „alapelveit”, amellett érvelek, hogy alapelvei mögött feltárható egy pszicho-szemantikai kommunikációs probléma, ami édesanyja, Dienes Valéria „evologikai” modelljének egyfajta folytatásaként értelmezhető. Dienes Valéria szemiotikai jelentés teremtési koncepciója a tánc és a testi (embodied) kifejezés területén hallgatólagosan befolyásolta Dienes Zoltán alapelveit megfelelő módosításokkal a matematika pszichológia kontextusára. Konkrét heurisztikus gyakorlataival bemutatott alapelvei és absztrakciós szintjei a megértés egy pszicho-logikai fölfogását példázzák, mely kiterjeszti a 60-as évek kibontakozó modellelméleti szemantikáját az emberi tevékenységre és a testi (embodied) tapasztalatra. Ez a kiterjesztés hozzásegít minket ahhoz, hogy úgy fogjuk fel a heurisztikát, mint azoknak az utaknak-módoknak, módszereknek és eszközöknek a kutatását melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy szimbolikusan kifejezhető verbális gondolkodási folyamatainkat le tudjuk képezni olyan operatív és manipulációs modellekre és probléma-megoldási gyakorlatokra, amelyeket képesek vagyunk a fejünkből kitenni. Dienes Zoltán Pál kiterjesztett fogalma az absztrakciók egymásra épüléséről nem csupán logikai, vagy halmazelméleti modelleket foglal magába, hanem minden olyan extra-verbális struktúrát és operációt, ami lehetővé teszi, hogy megértsük, hogy miért tekintjük igaznak, amit beláttunk. Az ezekkel összefüggő emberi tevékenységek éppannyira alapulnak a megtestesített, tárgyiasult manipulatív eszközök használatával szerzett, testi (embodied) működési tapasztalatokon, mint az őket reprodukáló és feltaláló pszichológiai gondolkodási folyamatainkon.